Hirdetési fiók audit —
mit találtunk az első 20 percben

Az ügynökségi sablonüzemmód

A legtöbb digitális ügynökség egyszerre sok ügyfelet kezel. Ez önmagában nem baj — a skálázhatóság az üzleti modell lényege. A probléma ott kezdődik, amikor a skálázhatóság azt jelenti, hogy minden ügyfél ugyanazt a sablont kapja: ugyanazt az onboarding folyamatot, ugyanazokat az alapbeállításokat, ugyanazt a riportsablont — és senki nem ellenőrzi, hogy az adott cégre ezek valóban illeszkednek-e.

Egy ilyen rendszerben az ügyfél nem partner, hanem kezelt tétel. A kampányok futnak, a havi riport megérkezik, a díj levonódik. Senki nem kérdezi meg, hogy a Meta Business fiókban szerepel-e az adószám. Senki nem nézi meg, hogy egy B2B értékesítési folyamatban mi alapján céloznak a hirdetések.

Az alábbi két eset nem egy ügynökség elleni vád. Ennél általánosabb: a sablonüzemmód természetes következménye, ha a kapcsolatban nincs valódi felülvizsgálat.

Az első eset: a Meta ÁFA, amit nem lehet visszakapni

Egy cég megkeresett minket — nem váltani akartak, csak egy független szempontot kértek. Nem érezték magukat teljesen partnernek a meglévő kapcsolatban, és kíváncsiak voltak, hogy amit kapnak, az valóban az, amit kapniuk kellene.

A fiókhoz hozzáférést kaptunk. Az első dolgoink egyike: megnézni a Meta Business Manager számlázási beállításait. Pontosabban azt, hogy a vállalkozás adószáma be van-e állítva.

Nem volt beállítva.

Ez egy KFT esetében nem technikai apróság. A Meta minden hirdetési számlán felszámít 27% ÁFA-t — ez alól pontosan egy esetben lehet mentesülni: ha a Business Manager fiókban rögzítve van a vállalkozás közösségi adószáma, és a Meta azt érvényesnek ismeri el. Ha ez megvan, a Meta fordított adózást alkalmaz, és az ÁFA nem kerül felszámításra.

Ha nincs megadva — ahogy ebben az esetben sem volt —, a Meta számlázza a 27%-ot. Az összeg elhagyja a számlát. Visszakérni nem lehet.

Az adószám beállítása öt perc. A hiba javítása az adott pillanattól érvényes — a korábbi hónapok azonban nem korrigálhatók. Minden egyes elszámolt hónap lezárt tétel.

A második eset: B2B cég, B2C remarketing logika

A másik eset egy B2B profil cég volt. A termékeik vállalkozásoknak szólnak — a döntési folyamat hosszú, több érintett van benne, és egy websitelátogatásból ritkán lesz közvetlen vásárlás.

A kampánybeállításokat megnézve azt találtuk, hogy a remarketing a websitelátogatókra futott — termékfókuszú hirdetésekkel. Ez a B2C logika: valaki megnézte a cipőt, visszacélozzuk a cipővel. Webshopnál működik. B2B értékesítési ciklus esetén ez a struktúra alapvetően rosszul van beállítva.

Egy B2B döntéshozó, aki egyszer járt a weboldalon, nem attól fog szerződést kötni, hogy kétszáz forintos CPM-mel látja viszont a termékképet. A B2B remarketingnek más a logikája: bizalomépítés, tartalom, a döntési folyamat lépéseire reagáló üzenetek. Nem termék, hanem relevancia.

A havi büdzsé, ami erre ment: 350 000 forint. Az audit után 100–150 000 forintra csökkentettük — nem a hirdetési aktivitást, hanem a pazarlást. A különbség nem a büdzsé elvágása volt, hanem a célzás és az üzenet újraírása.

Nem az ügynökség volt rossz. Az üzemmód volt rossz — ahol az ügyfél nem partner, hanem kezelt tétel, és senki nem teszi fel a kérdést: ez a beállítás erre a cégre valóban illeszkedik?

Mit tár fel egy audit az első 20 percben

Nem minden hiba ilyen látványos, de szinte minden fióknál van valami, amit nem nézett meg senki. Az alábbiakat az első felülvizsgálaton mindig átnézzük:

1. 01
   Számlázási és adóbeállítások

   Meta Business Manager: közösségi adószám rögzítve és érvényesítve van-e. KFT esetén kötelező ellenőrzési pont — a hiány azonnali és folyamatos veszteség.

2. 02
   Célzás és célközönség logika

   A megcélzott közönség valóban illeszkedik az értékesítési folyamathoz? B2B és B2C esetén ez alapvetően más struktúrát igényel — különösen remarketingnél.

3. 03
   Pixel és konverziókövetés

   A Meta Pixel tüzel-e, és a megfelelő eseményeket rögzíti-e? Mérés nélkül nincs optimalizálás — csak találgatás.

4. 04
   Kampánystruktúra és büdzsé elosztás

   Hány kampány fut párhuzamosan, és van-e köztük belső versengés? A rossz struktúra önmagával versenyez — és drágább, mint kellene.

5. 05
   Hirdetésszöveg és céloldal konzisztencia

   Amit a hirdetés ígér, azt a céloldal teljesíti-e? Az üzenetkonzisztencia közvetlen hatással van a konverziós arányra — és a hirdetési minőségi pontszámra.

6. 06
   Kizáró kulcsszavak és negatív célközönségek

   Van-e kizárólista? A nem releváns közönség elérése ugyanannyiba kerül, mint a releváns — de visszatérő ügyfelet nem hoz.

7. 07
   Licitstratégia és költési logika

   Az automatikus licitstratégia elegendő adat nélkül rosszul optimalizál. Az első időszakban ez felesleges büdzsét emészt fel mérés helyett.

Ezek nem kivételes hibák

A két eset nem kuriózum. Az ügynökségi sablonüzemmódban ezek a hibák törvényszerűen keletkeznek — nem rossz szándékból, hanem abból, hogy senki nem veszi a fáradságot megnézni, hogy az általános sablon az adott cégre illeszkedik-e.

Egy audit nem váltást jelent. Jelenti azt, hogy valaki megnézi, mi van beállítva — és megmondja, mi az, amin érdemes változtatni. Függetlenül attól, hogy utána ki kezeli a kampányt.

Ha hónapok óta fut egy kampány, és senki nem nézte meg az alapokat: ez a 20 perc megéri.